1999. Foglalkozás-egészségügyi szakvizsga
1996. Háziorvostan szakvizsga
1983-1989 Debreceni Orvostudományi Egyetem, általános orvosi kar
1978-1982 Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza
Jelenleg is folyamatban levő tevékenységeim:
1990-től háziorvos 2000 fős praxisban
2002-től a Jósa András Oktató Kórház dolgozóinak ( 3000 fő ) foglalkozás-egészségügyi ellátása ( részlegvezető főorvos )
2001-től a Nagykálló Pszichiátriai Intézet dolgozóinak ( 500 fő ) foglalkozás-egészségügyi ellátása
2000-től a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár dolgozóinak ( 100 fő ) foglalkozás- egészségügyi ellátása
2009-től a LEGO Manufacturing Kft. dolgozóinak ( 1500 fő ) foglalkozás-egészségügyi ellátása
Görög Katolikus Oktatási Közp. Dolgozóinak ( 150 fő ) fogl-eü. ellátása
Ezen kívül kisebb vállalkozások különböző munkaköröket betöltő dolgozóinak ( 300-400 fő ) foglalkozás-egészségügyi ellátása
Munkámat 4 alvállalkozó szakorvos és 4 alkalmazott szakasszisztens segítségével végzem
A komplementer medicina olyan kiegészítő gyógymódokat foglal magában, amelyek a hagyományos, más néven allopátiás orvoslás eljárásai mellett alkalmazhatók a tökéletesebb gyógyulás érdekében. Hazánkban gyakran az alternatív gyógyászat kifejezést használják szinonimaként, ami nem megalapozott és könnyen tévútra viheti a komplementer medicina fogalmát. A komplemnter gyógyászatnak az a lényege, hogy a módszerei csak kiegészítését szolgálhatják a konvencionális gyógymódoknak. Az alternatív kifejezés viszont a helyettesíthetőséget, az azt kiváltó opciót rejti magában.
A komplementer medicina körébe kémiai szereket és manuális terápiákat alkalmazó módszerek tartoznak, a teljesség igénye nélkül például: ájurvédikus, kínai, más népi módszerek, gyógynövényterápia, akupunktúra, csontkovácsolás. A világ összes modern kultúrájában tendenciaként érzékelhető a kiegészítő gyógymódok iránti érdeklődés fellendülése. Az ok a modern orvostudományba vetett hit meggyengülésében keresendő. A diagnosztikai technikák fejlődésének következtében a ma még gyógyíthatatlan kórállapotok egyre nagyobb arányú felismerése miatt megnőtt az allopátiás terápiákra nem reagáló betegségek száma. Komplementer medicina, mint végső megoldás A komplementer medicinához a páciensek legtöbbször mintegy utolsó mentsvárként, a modern orvostudomány eszközeinek igénybevétele után, azok hatástalanságának beigazolódását követően fordulnak. Nem ritka azonban olyan eset sem, amikor azért választják a természetes gyógymódokat, mert azokat kevésbé vélik veszélyesnek. Leggyakrabban fájdalom szindrómák, daganatos betegségek, hangulat- és alvászavarok illetve emésztési problémák megoldásához hívják segítségül a komplementer medicina körébe sorolt lehetőségeket. Általában a betegek a hagyományos és a komplementer medicinát együtt veszik igénybe. A jelenséget felismerve a nemzetközi egészségügyi szervezetek áttekintési és cselekvési tervek kidolgozásába kezdtek. A WHO (World Health Organisation) 2001-ben adott ki stratégiai tervet arra vonatkozóan, hogy a komplementer medicinát megvizsgálja, majd nemzetközileg szabályozza. A tervet a feladat komplexitása miatt 2010-ig meghosszabbították. A WHO 2002-2004 illetve 2005-2007 között ajánlásokat bocsátott ki tagországai számára, melynek lényege, hogy a komplementer medicina nemzeti egészségügyi rendszerbe való beilleszthetőséget fokozni kell, amelyhez speciális útmutatások elkészítése, stratégiai kutatások elindítása szükséges; racionális, észszerű, az evidenciáknak megfelelő alkalmazás támogatandó, a komplementer medicinát érintő információk a lakosság felé továbbítandók. Hazánkban a komplementer medicinát a 11/1997 Eü. min. rendelet és a 40/1997 Kormányrendelet szabályozza annak hangsúlyozásával, hogy a komplementer medicina a betegellátás része. Emiatt aki gyógyítóként, terapeutaként részt vesz a kiegészítő gyógyításban, az ennek megfelelően a magyar egészségügyi ellátórendszer tagja, vagyis meghatározott speciális ismeretekkel és vizsgákkal kell rendelkeznie, s jogai és kötelezettségei megegyeznek az egészségügyi dolgozókéival.